János napon ellátogattunk a János-hegyre Janival, hogy megemlékezzünk e jeles napról!
10:20-kor szálltunk le a buszról, és első pontunk mindjárt a réteses volt Normafánál, amit szerencsére nyitva találtunk, bár majdnem elmentünk mellette, mert senki nem volt ott.
Mivel a spaletták ki voltak hajtva így várakoztunk egy picit, és az ablak hamar ki is nyílott, utat adva a rétesek illatának.
El is időztünk itt majd negyed óráig, majd a Mária úton sétáltunk el a Szent Anna kápolnához. A Libegő felső állomásának büféjét is nyitva találtuk, bár itt sem volt nagy tömeg, mert mindösszesen 1 azaz egy ember volt az előtérben.
Gyorsan ki is rendeltünk egy kis forraltbort, hogy össze tudjuk hasonlítani a rétesesével. Én tömítésnek egy pár virslit is kikértem, persze csak az íze végett :)
Így feltöltődve vágtunk neki az Erzsébet kilátónak, amit hamar el is értünk. A tetején természetesen koccintottunk egy kis pálinkával, hiszen ez volt a nap csúcspontja.
Lefele úgy döntöttünk, hogy idén nem a Szépjuhászné felé, hanem a Budakeszi vadaspark felé megyünk le, és ha már a vadakat megnéztük, az étterembe párat ki is kértünk a tányérunkra, egy palack vörösbor mellé.
A kaja után már nem tudtam rávenni a társaságot, hogy sétáljunk még egy kicsit a környéken, a tisztuló időben, így a legközelebbi buszmegállót vettük célba Budakeszin és 8 km.-nél fejeztük be a túrát 14:45-kor.
